A BÁBA-KALÁCS

 HÍRES JÓ ÖRMÉNY TÉSZTA

Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv -Budapest Singer és Wolfner kiadása, 1891 

Kedves látogató! Felhívom figyelmedet, hogy az alábbi recept, nem ütőfás mézeskalács készítésére való, hanem, mint az írás végén áll, kiváló "ozsonna sütemény''. Mégsem maradhat ki ez a recept, melyhez magam is figyelmes barátnőm, Polgár Anna jóvoltából jutottam, hiszen e sütemény neve megszólalásig hasonlít:) bábszínházunk névadójára, amely egy kedves védett virág, régen gyógyhatásáról volt közismert, nevében szerepelnek a báb, bába és a kalács szavak is, amiért is - immár 15 éve - nevünknek választottuk. 

 

Tegyünk egy mély mély tálba fél liter igen finom lisztet

és egy fél liternyi forró tejet lassanként öntsünk a lisztbe;

e közben fakanállal folyvást kavargassuk;

továbbá ugyancsak lassanként öntsünk a forrázott lisztbe jó fél liternyi tojást, a melynek legalább fele tiszta tojássárgája legyen ..

Hat deka finom élesztőt olvaszszunk fel egy kevés langyos tejben

és azt is öntsük a tojásos forrázott lisztbe.

E tészta-vegyülékbe igen kevés sót , egy negyed kilónyi czukor-port 

és negyed liter friss olvasztott vajat is keverjünk.

Mindezeket kavarjuk el jól, habzásig, a mi jó fél órába kerül.

Akkor tegyük langyos meleg helyre.

A tál feneke forró helyre semmi esetre se kerüljön, mert akkor elég a tészta alja és vége lenne a bába-kalácsnak: nem sikerülne.

Ha a tálban egészen szinig kelt a tészta, vegyük el a meleg helyről és ujra keverjünk bele annyi finom lisztet, hogy jó puha, kanállal könnyen keverhető tészta legyen belől.

Keverjük ismét egy negyed óráig és mikor legjobban hólyagzik,

kenjünk ki két czikkes rézformát vajjal, hintsük be a formákat zsemlyemorzsával

és félig-félig öntsük e hig kalács tésztával,

azután tegyük kissé meleg helyre.

Mikor a forma tele kelt, süssük meg forró sütőben a lehető legegyenlőbb tüznél,

hogy sem hirtelen, sem lassan ne süljön, mert ha gyorsan sül, a belsője sületlen marad; ha pedig lassan sül, összeesik és "szalonnás" lesz.

Amikor meg van sülve, boritsuk ki deszkára. Hagyjuk kissé kihülni, s csak aztán vágjuk fel egyenlő szeletekre.

Ennél az erdélyi örmény kalácsnál alig van jobb ozsonna-sütemény.

 

EGY KIS ETIMOLÓGIA EGY EHETŐ VIRÁGRÓL

A bábakalács népszerűségét mutatja a rengetegféle neve: földi rózsa, tövisrózsa, babakalács, ezüstbogáncs, tövises sajt, kenyértövis, báránybogáncs. A sok név a jellegzetességeire is utal. A kenyér, a sajt, a kalács azt jelenti, hogy a fészektányér fogyasztható, íze a karalábéhoz hasonló. Az ezüstbogáncs név pedig a növénytani jellegzetességeinek a kifejezője: a bogáncsfélékhez tartozik, virágzata a napraforgóéhoz hasonló fészekvirágzat. De ami a napraforgó virázatában sárga, a bábakalácsnál ezüstös. Ez a bábakalács dísze, ezért gyűjtik be szobadísznek. A bábakalácsnak két faja van. A melegebb vidékeken hosszú szára van, nálunk a szártalan bábakalács honos. Ennek a földből alig kiemelkedő szárán hosszúkás, többszörösen hasogatott, merev, szúrós hegyű levelek ülnek. A talajhoz simuló tőlevélrózsát képező levelek közepén 7–15 cm átmérőjű virágzat fejlődik. A virágzatot körülvevő fészekpikkelyei fénylők, hegyesek. A fészektányérban levő csöves virágok fehérek vagy rózsaszínűek. Megporzását méhek és darazsak végzik. Apró, hosszúkás, a napraforgóéhoz hasonló kaszatterméseit a szél és a madarak terjesztik. A bábakalács jellegzetessége, hogy az ezüstös fészekpikkelyek száraz időben sugárirányban kiterülnek, magasabb légnedvességben megduzzadnak és a fészket beborítják, a virág becsukódik. Így akár barométernek is tekinthetjük.